robi100916007_Bánffy-002_k

Illúzió és tükröződés – Bánffy Miklós látványvilága KIÁLLÍTÁS

Egy modern kori reneszánsz embernek, a sokáig méltatlanul elfeledett írónak, színházi rendezőnek, egyben Magyarország egykori külügyminiszterének állít emléket az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet tárlata, amely Kolozsvár, Bukarest, Hága, Kisinyov és Rabat, Bécs és Szeged, Budapest után Temesváron is látható lesz, és amely a Temesvári Magyar Napok alkalmából nyílik majd meg.

A tárlatot eddig 33 helyszínen, megközelítőleg 50.000 látogató tekintette meg. A Külügyminisztérium közreműködésével a világ számos pontján is bemutatásra került már a kiállítás.

 

GRÓF BÁNFFY MIKLÓS

 

Gróf Bánffy Miklós különleges alkotó: egyszerre ír darabot, rendez, intendáns, de a színpadi látványtervezés az a művészeti ág, amelyben európai színvonalon alkot. Ha keressük a rokon szellemiségű művészeket, mindenképpen meg kell említeni Leon Bakszt nevét, de ugyanígy felmerül   Stanislav Wyspianski, a jeles lengyel képzőművész, drámaíró, vitráliumtervező neve, aki nélkül Krakkó nem a mai arcát mutatná. Utalhatunk azonban a Mozart Varázsfuvolájának jelmezeivel való rokonság és a karikatúrák kapcsán a nagy párizsi előd, tervező és grafikus Alfred Grévin hatására is. „Bánffy nem volt avantgard újító, de megragadó művészi tehetséggel és invencióval szinte egyidejűleg közvetítette a színház nagy reformereinek, a svájci Adolphe Appianak, az angol Gordon Craignek… korszakalkotó újításait. Elsősorban képzőművészként közeledett a színházhoz. Rendkívül sikeres, de rövid díszlet- és jelmeztervezői tevékenysége megtermékenyítette a magyar színházi életet, és új vágányra állította a szcenika művészetét.” F. Dózsa Katalin.

Kérdés alkotóművészetének megítélésekor az is, hogy az általa tervezett jelmezek, tervek milyen minőségben, hogyan valósulhattak meg a korabeli műhelyekben? Ismerünk olyan példát, amikor az elkészült díszleteket, jelmezeket fotón is láthatjuk, de számos olyan jelmeztervet is számon tartunk, amelynek megvalósulása ismeretlen. Szerencsésebb nemzetek, színházak esetében, ahol a színházi látványvilág konzerválásának nemesebb hagyományai vannak, elővehetik azokat a díszleteket és jelmezeket, amelyek korszakalkotóak voltak. Mai napig is megcsodálhatjuk a korabeli anyagok minőségét, a művészi festéseket, virtuóz dekorációs technikákat és elsőrangú szabászati remekműveket.

Míg Bartók Béla neve mindenhol a világon ismerősen cseng,  A kékszakállú herceg vára című operájának ősbemutatója világszenzáció és zenetörténeti esemény volt, Bánffy Miklós látványvilága, neve,  feledésbe merült. Számos oka van a látványrekonstrukciónak. A magyar színháztörténetben még nem volt példa ilyen kísérletre, tehát a kolozsvári Magyar Opera által felvállalt kezdeményezés operatörténeti-, látványtörténeti esemény, ugyanakkor adózás Bánffy Miklós emlékének. A világban a kísérlet nem példanélküli, hiszen a Szentpétervári Kirov balett Csipkerózsikájának 1890-es ősbemutatóját 1999-ben felújították az Egyesült Államokban, Sergei Vikharev, Kirov balettmestere rendezésében. A vállalkozás legbiztosabb része éppen a látvány rekonstrukciója volt. Magyar kezdeményezést is ismerünk a tánctörténetből: Dienes Valéria egyik legsikeresebb műve, a Hajnalvárás 1925-ben került bemutatásra és hosszú évekig volt repertoáron, majd 2001-ben megtörtént a tánctörténeti előadás dokumentumhű rekonstrukciója. Több szempontból is jelentős ez a vállalás, elsősorban mivel a Bánffy által tervezett kosztümök egytől egyig elpusztultak. Az életmű megismerése ilyen körülmények között nehézkes, az ezeken a területeken tapasztalható forráshiány ismeretlen alkotásokat feltételez. Korábban már történt egy kísérlet, hiszen 2010-ben megvalósult az Éj királynője jelmez-rekonstrukció, a Bánffy Vándorkiállítás kedvelt darabja, amely a meglevő jelmezek hiányát hivatott némileg enyhíteni. A létrehozott kosztüm egyértelműen a terv és nem az előadás darabjának reprodukciója, Bánffy Miklós koncepcióját, munkáját, tehetségét hivatott érzékeltetni.    Nem biztos, hogy az elveszett grafikák, finom akvarellek valaha is előkerülnek, de a tervezői életmű nagysága egyre pontosabban körvonalazódik.

A kiállítás kurátora Szebeni Zsuzsanna, látványtervezője Szebeni-Szabó Róbert.